IDŐSZÁMÍTÁS – TÖRTÉNELMI KORSZAKOK

TARTALOM

1. Évtizedek, évszázadok, évezredek
2. Történelmi korszakok
3. Újabb segítő tudományok

1. Évtizedek, évszázadok, évezredek

Az ember mindig érzékelte az idő múlását. Elég volt a környezete, embertársai változásait látnia. Különösen a földművelés megkezdése után már nem volt mindegy, hogy mikor mit tesz, ezért az idő mérése, számontartása fontos kérdés lett. Mivel a hordák, törzsek, de később még az államok is egymástól elszigetelten éltek, valamennyi saját időszámítást dolgozott ki. Általában saját közösségük egy fontos eseményét határozták meg kezdő pontként. (A rómaiak a város alapítását, a görögök az első olimpiai játékot, az arabok Mohamed menekülését…)

Amikor a különböző népek, kultúrák egyre gyakrabban léptek egymással kapcsolatba, szükséges volt olyan időszámítást alkalmazni, amelyik valamennyi számára érthető, használható. Ezt a szerepet töltötte és tölti be ma is a keresztény időszámítás. Mai időrendünk alapján 525-ben egy római szerzetes Dionysius Exiguus javasolta, hogy Krisztus születésétől számítsák az időt. Ő maga visszamenőleg meg is határozta ezt a dátumot, a keresztény egyház pedig azt elfogadta. Bár időközben kiderült, hogy a számítás nem volt pontos, a meghatározáson már nem változtattak, s ez az időszámítás fokozatosan elterjedt a világon.

Ha jól szeretnénk tájékozódni a múltban, akkor egy számegyenest kell magunk elé képzelni azzal a kicsi változtatással, hogy a mi időszalagunkon nincs 0. Jézus ugyanis az időszámítás évében született, ami utána következett, az Krisztus után 1, (Kr.u. 1.) ami pedig előtte volt, az Krisztus előtt 1. (Kr.e. 1.) Ezután már a tízes, százas, ezres átlépéseket figyelembe véve, nagyon könnyű utazgatni az időben. Ha Krisztus születésétől bármelyik irányba távolodni kezdünk, akkor az első évtizedet kezdtük meg. Ha a 11. évhez érünk, akkor már a második évtizedben vagyunk, és így tovább. Ugyanez a helyzet a százas átlépésnél. A 101. év, már a második század kezdete. Csak az irányra kell figyelni: Kr.e. II. évszázad, vagy Kr. u. II. évszázad. Ameddig el nem érjük az 1001-et, addig az I. évezredben vagyunk, utána már a II. évezredbe érkeztünk. (Az évszázadokat, évezredeket általában római számokkal jelöljük.

A Kr. u. jelzést is ritkán használjuk, mert, ha egy évszám előtt nincs semmilyen jelzés, akkor az biztosan Krisztus születése utáni eseményre utal.)

2. Történelmi korszakok

Most, hogy már jól el tudunk igazodni az időben, próbáljuk meg meghatározni a nagy történelmi korszakok idejét is. A történészek azért látták szükségesnek végrehajtani a korszakolást, hogy a magunk féle „időutazók” jobban tudjanak tájékozódni.

ŐSKOR-nak nevezzük tehát azt az időszakot, ami az emberiség kialakulásától, az írásbeliség megjelenéséig tart. Ez kb. a Kr. e. IV évezred lehet. Látható, hogy itt még nincsenek pontosan meghatározható dátumok. (Az is nagy kérdés, hogy az írásbeliség megjelenésével az emberiség a fejlődés útjára lépett, avagy inkább kezdte elveszíteni azt a kialakulásánál fogva benne lévő közösségi tudatot, amelyben a hit, a bizalom, az együttérzés, a rend magától értetődő, vagyis evidencia volt.)

ÓKOR-nak nevezzük azt az időszakot, ami az írásbeliség megjelenésétől, a Kr.e. IV. évezredtől a Nyugat-Római Birodalom bukásáig, Kr. u. 476-ig tart.

KÖZÉPKOR-nak nevezzük a Nyugat-Római Birodalom bukásától, 476-tól, az Amerika (újra) felfedezéséig, 1492-ig tartó időszakot.

ÚJKOR, az az időszak, ami Amerika felfedezése, 1492 óta napjainkig eltelt.

JELENKOR az, ami napjainkban történik.

Jegyezzük meg, hogy bármelyik korban is élt valamelyik elődünk, ő sohasem gondolta azt, hogy őskori, ókori, netán középkori ember. Ő mindig a jelenkorban élt. Ez a felosztás csak a történelemtudomány szempontjából érdekes és hasznos, a hétköznapi életben értelmetlen.

3. Újabb segítő tudományok

Az Ókor a Középkor és az Újkor eseményeinek vizsgálatakor a történelemtudomány egyre több segítő, vagy segédtudomány eredményeit is fel tudja használni.

Már ismerjük a régészetet, az embertan és a biológia (genetika) tudományát. Ezek már az őskori viszonyok vizsgálatában is fontos szerepet játszottak. Mellettük ismerkedjünk meg még néhány nélkülözhetetlen diszciplínával (tudományág).

• Diplomatika (oklevéltan), főleg a középkori, latin nyelven írott szövegeket vizsgálja
• Néprajz (etnográfia), ami a különböző népek, népcsoportok, szokásait, vallási hagyományait vizsgálja. (Pl: öltözködési, étkezési, díszítő szokások)
• Epigráfia (felirattan), ami az ókori felíratok gyűjtésével, elemzésével foglalkozik.
• Nyelvtudomány (grammatika), ami a különböző népek, népcsoportok nyelvével, azok változásaival, rokonságával foglalkozik.
• Paleográfia, az írások történetével foglalkozó tudomány
• Kodikológia, a kódexeket tanulmányozza, és a kézzel írott szövegek tudománya.
• Kronológia, témája az időmérés és az időszámítás.
• Genealógia (származástan, családtörténet), a családfakutatás tudománya.
• Történeti földrajz, a régi korok földrajzi képeivel (térkép) foglalkozik.
• Numizmatika (pénztörténet), a régen használt pénzeket vizsgálja, rendszerezi.
• Heraldika, (címertan) régi szimbólumok, címerek vizsgálatával foglalkozik.