AZ EMBERISÉG HAJNALA – AZ ŐSKOR

TARTALOM

1. Az őskorról röviden
2. Elképzelések az ember kialakulásáról
3. Hogyan vizsgálódik a történelemtudomány?
4. Az emberi faj egyedei és tevékenységei
5. Az őskori ember hitvilága
6. Összefoglalás

1. Az őskorról röviden

Az emberiség kialakulásáról szinte semmit sem tudunk. Vannak, akik Isten teremtményének, mások földönkívüliek leszármazottainak gondolják az embert, de vannak akik azt vallják, hogy lassú fejlődéssel az állatvilágból emelkedtünk ki.

A történelem mellett több tudomány is foglalkozik a kérdéssel. A régészek, az embertan kutatók, és a genetikusok is keresik a választ az eredetre.

Biztosnak látszik, hogy több fejlődési állomáson is átment az a lény, amelyik végül homo sapiens sapiensnek, vagyis értelmes embernek nevezhető. Ez az az ősember típus, amelyik a mi közvetlen elődünknek tekinthető.

Bármelyik ősemberfajtát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy elsősorban vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, miközben meghatározott területen belül vándoroltak.

Hitviláguk azon a döbbenetes élményen alapult, mely szerint érezték a szellemek jelenlétét, és kapcsolatba is tudtak velük lépni. Erre természetesen csak a kiválasztottak voltak képesek.

(A sámánok és a táltosok titkai ma is megfejthetetlenek.)

Az egyén nem vált ki a közösségből, azzal egylényegűnek érezte magát.

2. Elképzelések az ember kialakulásáról

Az ember megjelenése a földön egy hatalmas titok! Nem is tudunk róla semmi bizonyosat. Mivel azonban az ember nagyon kíváncsi, találékony, és érdeklődik saját eredete után, több elképzelés is megfogalmazásra került. Ezek közül hárommal érdemes komolyabban foglalkozni.

1. Misztikus elképzelés, mely szerint Isten, vagy istenek teremtménye az ember. (Az istenekről szóló történeteket nevezzük mítosznak. A mítoszok összessége a mitológia) Ezt vallják a különböző vallások. (Pl: kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus, taoizmus, konfucianizmus)
2. Természettudományos, vagy más néven evolúciós elképzelés. Megfogalmazója Charles Darwin volt. Ő és követői azt vallják, hogy az ember, lassú fejlődéssel az állatvilágból emelkedett ki.
3. Földönkívüli civilizációk közreműködésével jelent meg ember a földön. Ezzel a kérdéssel Eric von Däniken foglalkozik tudományos szinten.

Egyáltalán nem biztos, hogy a három elképzelés közül, nekünk választanunk kell, hiszen akár egyszerre is érvényesek lehetnek. Óráinkon kizárólag az evolúciós elképzeléssel foglalkozunk

3. Hogyan vizsgálódik a történelemtudomány?

A történelem egy összegző tudomány, ami az emberiség történetét kutatja.
Az ember eredetét vizsgálva, a következő segítő tudományok eredményeit foglalja össze:

• Régészet (archeológia), ami a föld mélyét kutatva hoz felszínre csontokat, használati tárgyakat, valamint épületek maradványait tárja fel
• Embertan (antropológia), ami az emberi csontokról állapítja meg azok korát, nemét, esetleges betegségeit.
• Biológia, azon belül is a genetika tudománya, ami az emberi tulajdonságok öröklődését vizsgálja.

Sok más segítő tudomány létezik még, amelyekkel a későbbiek folyamán találkozunk majd.

Ahogyan a különböző tudományok újabb megállapításokat, felfedezéseket tesznek, a történelem állásfoglalása is változhat a témában.

4. Az emberi faj egyedei és tevékenységei

A történészek az emberiség kialakulásának, és fejlődésének a következő szakaszait tartják számon:

Kb. 10 millió éve élhetett az ember, és az emberszabású főemlősök közös őse a Ramapithecus. Maradványait Dél-Afrikában találták meg. (Ebből az időszakból való a Magyarországon, Rudabányán talált lelet, a Rudapithecus hungaricus.)

Kb. 3 millió éve élhetett az eszközhasználó lény (Australopithecus Africanus). Válogatás nélkül használta a természetben található köveket, fadarabokat. Maradványait szintén Dél- Afrikában találták meg.

Kb. 2 millió éve jelent meg az ügyes ember (Homo habilis). Maradványait Kelet- Afrikában találták meg. Kőeszközeit pattintással alakította ezért a tudósok pattintott kőkorszaknak nevezik ezt az időszakot.

Kb. 5- 800 ezer éve jelenhetett meg a felegyenesedett ember (Homo erectus). Első feltalálási helyei:

• Jáva szigete – Jávai előember (Pithecanthropus)
• Kína – pekingi előember (Sinanthropus)
• Magyarország – vértesszőlősi előember, amit Samunak becéznek (Paleohungaricus)

Ez az ősembertípus hatalmas előrelépés a fejlődésben. Eszközeit már csiszolással tette egyre alkalmasabbá a használatához. ( Ezt a korszakot nevezik a tudósok csiszolt kőkorszaknak.) Nem csak ismerte, de használta is a tüzet. Ezzel a fejlődése is tovább gyorsult.

Kb. 150 ezer évvel ezelőtt már megjelent a gondolkodó ember (Homo sapiens). Minden cselekedete tudatos volt, rokoni kötelékben élt, úgynevezett hordában. A világ szinte minden pontján találtak a maradványaiból. Vele egy időben élt az úgynevezett neandervölgyi ember. Ez az ősember típus, rejtélyes körülmények között kihalt. A fejlődés tehát a másik ágon ment tovább.

Kb. 50-80 ezer éve jelent meg a földön (Homo sapiens sapiens) azaz értelmes ember. Első feltalálási helye a mai Franciaország Cro Magnon nevű barlangjában, azért ezt az ősember típust cro magnoni embernek is nevezik. Ez a mai ember közvetlen elődje. (Az ősemberek lakóhelye nem a barlang volt ide csak ritkán húzódtak be. Faágakból, nádból, állati agyarakból, csontokból, bőrökből készítettek maguknak hajlékot.)

Bármelyik ősembertípust vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan vándoroltak, és minden tevékenységük az életben maradást szolgálta.

• A vadászat rendkívül fontos volt, mert az élelem megszerzése mellett, a bőr, a csont, sőt az inak felhasználása is fontossá váltak a hétköznapokban. Ez a tevékenység főleg, a felnőtt férfiak dolga volt.
• A fiatal fiúk kézzel, csontszigonnyal, esetleg inakból, és növényi indákból készült hálókkal halásztak.
• A gyűjtögetés az asszonyok, és a kisebb gyermekek feladata volt. Ők a természetben található gyümölcsöket, és az ehető növényi részeket gyűjtötték össze.

5. Az őskori ember hitvilága

Egyik ősembertípus sem ismerte a különböző természeti jelenségek okát. (pl.: mennydörgés, villámlás, apadás, áradás, vulkánkitörés, földrengés, eső, szél stb..).

Azt gondolták, sőt inkább érezték, hogy ezeket láthatatlan erők (szellemek) irányították.

A gondolkodó ember már bizonyosan igyekezett kapcsolatba lépni ezekkel a szellemekkel.

A horda, a törzs különleges képességű tagja, a sámán, majd a táltos gyakran vonult el barlangok mélyére, ahol rejtélyes szertartások keretében fogadta szellemek üzenetét.

A történészek ezt a hitvilágot „Mana-hitnek” nevezik.

Az ősemberek igyekeztek szellemeket megtestesíteni:
Ha a szellem tárgyba költözött, a tárgyat fétisnek, a hitvilágot pedig fetisizmusnak nevezzük.
Ha a szellem állatba költözött az állatot totemnek, a hitvilágot pedig totemizmusnak nevezzük.

Az ősember hitvilágához kötődő híres régészeti leletek:

Barlangfestmények (pl.: Altamira és Lascaux /laszkó/)
Termékenységi szobrok (pl.: Willendorfi Vénusz)
Megalitikus építmények (pl.: Stonehenge)

Jó tudni, hogy hazánkban, a Kárpát-medencében számtalan őskori lelet található. A már említett rudabányai és a vértesszőlősi előemberen kívül például a baráthegyi (Liptó-megyében) és a haligóczi barlangban (Szepes-megyében), Alvinczen, Kolozsmonostoron, a nándori barlangban is találtak értékes leleteket

Összefoglalás

Most, hogy az őskori fejezetünk végére értünk, azt szeretném, ha újra áttanulmányoznánk a bevezető leckét.
Reményeim szerint, „Az őskorról röviden” című rész ismeretei most sokkal érthetőbbek.
A lecke olvasásakor talán már a saját szavaitokkal bővebben is tudnátok mesélni.
Azokat a helyeket, amelyekről beszélünk, mindenképpen keressük meg a térképen.
Javaslom, hogy először mindig, minden helyszínt a világtérképen azonosítsunk be, s csak azután közelítsünk.

Kérlek benneteket, hogy ezután mindig, minden fejezet végén olvassátok újra az első, a rövid összefoglaló leckét. Legyen ez így egészen a nyolcadik osztály végéig!